Az anarchizmus legfőbb alapelve az, hogy elítéli az állam létezését (anarchosz=kormányzat nélküli). Az anarchisták szerint az állam a kizsákmányolás eszköze maga. Szerintük az állam nem más, mint a társadalmon élősködő szervezet (pl. az adókon keresztül), amely az államot és a gazdaságot ellenőrző kiváltságos kisebbség által életben tartja az egyenlőtlenségeket és a többség kizsákmányolását. A mai, modren 'demokráciában' ugyanis végeredményben az embereket érintő kérdésekről helyett nem ők, hanem a hatalmon levő kormányzat dönt. Az állam létezése maga után vonja nemcsak a kizsákmányolást, hanem az irányítók-irányítottak elvén keresztül magát az alárendelést is. Amit pedig ma "forradalomnak" hívunk, nem más, mint az egyik uralkodó osztály felcserélése egy másikkal.

Az anarchisták szerint egy valóban szabad társadalomban nem létezik állam, az anarchizmus a mások feletti hatalom gyakorlásának minden formáját elveti (főleg a kisebbség igazságtalan uralmát a többség felett). Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen társadalom minden vonatkozásában idillikus lenne, hogy ne létezhetnének benne konfliktusok. Minden társadalom szociológiailag meghatározott törvényeknek megfelelően fejlődik, és csupán arról van szó, hogy az állam hiányában ezek a törvények akadálytalanul fognak érvényesülni.

Az állam elítélése egyenértékű az autoritás elvének elvetésével (autoritás=tekintélyelvűség). Az autoritás maga után vonja az erőszakot, ezen keresztül a kizsákmányolást. Az anarchisták szerint mindenhonnan száműzni kell az autoritást: a társadalomból, ahol ezt az állam képviseli, a hierarchiából és nem utolsósorban saját magunkból. Az embereknek antiautoriter módon kell viselkedniük a magánéletben, a családban és a munkahelyen egyaránt: nem szabad uralkodni mások felett és a munkákat egyenlőtlenül kiosztani, ám az irányításba való beleszólás nem csúszhat ki a kezünkből.

Az anarchizmus mindent elítél, ami az alapelvéből (állam-, bővebben hatalomellenesség) fakad. Helyteleníti a rasszizmust, a születésből fakadó különbözőség alapú elnyomás minden formáját. Fellép a nemzeti agresszió ellen. Nem nemzetellenes, de a nemzetek felettiséget hangsúlyozza. Az anarchisták az emberek jogaiért, a társadalmi igazságosságért és a valódi szabadságért küzdenek. A francia forradalom hármas jelszavát ("Szabadság, egyenlőség, testvériség") teljes mértékben próbálják megvalósítani.