A trsadalmi igazsgossg megvalstsnak gondolatt mr a XVIII. szzadban felvetettk. Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) francia r A trsadalmi szerzds cm mvben hangslyozza azt, hogy "az ember szabadnak szletett, de mindentt lncon van". Charles Fourier (1772-1837) angol keresked a megoldst a jl szervezett kzssgekben ltta. Robert Owen (1771-1858) angol gyros elmlett a gyakorlatba is tltette. New Lanark-i gyrban javtott a munkafeltteleken (munkaid cskkentse), vodt, iskolt pttetett a gyerekeknek. Betegsgi s regsgi biztostst vezetett be. Ksbb hasonl elvek alapjn Amerikban prblt - vagyona nagy rszt felldozva - mezgazdasgi zemet mkdtetni, sikertelenl. A fogyasztsi szvetkezetekben ltta a jvt, amelyek a kereskedelem kiiktatsval kedveznek mind a termelknek, mind a fogyasztknak.
A kvetkez lps a tudomnyos szocializmus volt, ami a XIX. szzad kzepn jelent meg Karl Marx (1818-1883) s Friedrich Engels (1820-1895) nmet gondolkodk munkssga nyomn. Az elmlet mr felismeri a hatalmon lev keskeny vagyonos rteg (burzsozia) s a velk szembenll nincstelen tmegek szembenllst. Szerintk vgl a proletrforradalom megsznteti az osztlyklnbsgeket s ltrehozza a kommuniznust. Ezzel elmlettel azonban tbb hiba is van. Egyrszt vgs stdium 'proletrdiktatrja' szintn a kisebbsg hatalmt jelenti a tbbsg felett, msrszt pedig a kommunista eszmt mindig is a tekintlyuralm diktatrk megteremtsre hasznltk fel (lsd Oroszorszg).
Az anarchistk kezdetben a szocialista- s munksmozgalom rszesei voltak, m a visszssgokat felismerve szembehelyezkedtek a kommunistkkal s brltk ket. Vgl a Nemzetkzi Munksszervezet (I. Internacionl) az 1872-es hgai kongresszuson kizrta az anarchistkat, ezutn lpett az anarchizmus kln tra.
Proudhon, Bakunyin s Kropotkin munkssgt alapul vve Spanyolorszgban s Olaszorszgban ltrejttek az anarchista szvetkezetek. Az anarchizmus az izraeli kibbucmozgalomra is nagy hatssal volt. |