Az al�bbi cikkben megpr�b�lom r�viden, l�nyegret�r�en elemezni a jelen korunk �llami/t�rsadalmi berendezked�seit �s annak alapvet� hib�it, vissz�ss�gait.

A mai �llamokat k�t csoportra lehet osztani: a kapitalista, valamint a szocialista (nevezhetj�k ak�r keleti vagy szovjet) t�pus� �llamokra.

Szocialista t�pus� �llamok (szovjet mint�ra)

Ezek a rendszerek legf�bb saj�toss�ga a nagyfok� 'hatalomk�zpont�s�guk'. Az uralkod� oszt�ly, hogy hatalm�t fenntartsa, hatalmas elnyom� g�pezetet tart fenn. Szinte mindenki a rend�rs�g ellen�rz�se alatt �ll vagy �llhat b�rmikor. Egyp�rtrendszer l�tezik: a kommunista p�rt ellen�rzi a t�rsadalom �s az �llam eg�sz�t. Hogy hatalm�t biztos�tja, a maga r�sz�re saj�t�t ki minden politikai tev�kenys�get. A saj�t ideol�gi�j�n k�v�l m�st nem t�r meg. L�nyeg�ben egyetlen munkaad� l�tezik: az �llam. Az auton�m t�rekv�seket (legyen az szoci�lis, kultur�lis, gazdas�gi vagy politikai) elnyomja, hiszen az alapjaiban vesz�lyeztetn� a kialak�tott rendszert.

A hatalom a kiv�lts�gokkal rendelkez� keskeny r�teg kez�ben van, ami kor�ntsem val�s�totta meg a kizs�km�nyol�s n�lk�li �s egyenl�s�gen alapul� t�rsadalmat, amir�l a propagand�ja �radozik. Val�j�ban csup�n egy �llamkapitalizmust hozott l�tre, ahol egyetlen munkaad� l�tezik, az �llam (a t�bbi k�l�nbs�g csak ebb�l fakad). V�geredm�nyben hasonl�t a kapitalista berendezked�s� burzso�zi�hoz.

Kapitalizmus

A szocialista �llamokban sokszor hangoztatj�k a "b�s�get", �m helyzet�ket a kapitalista �llamok�val �sszehasonl�tva a dolgoz�ik m�gis hajlamosak azt gondolni, hogy a nyugati t�pus� t�rsadalom az ide�lis t�rsadalom, a fogyaszt�s, a demokr�cia, az egy�n szabads�g�nak birodalma. M�rpedig a val�s�g sokkal kev�sb� idillikus. Az k�ts�gtelen, hogy az egy�ni szabads�g j�val nagyobb nyugaton, mint keleten. �m ez a szabads�g annyit tesz, hogy az ember olyan legyen, mint a nagy �tlag: fogyasszon, dolgozzon �s szavazzon. Ha t�ls�gosan elt�rne ezekt�l a norm�kt�l, sz�mos eszk�z szolg�l a 'helyes �tra' val� visszaigaz�t�shoz, kezdve a tv-n, r�di�n �s sajt�n kereszt�li propagand�t�l az iskolai, munkahelyi int�zm�nyes�tett nevel�sig. Mindezek eredm�nyek�pp az �tlagember meg van el�gedve sors�val, �s nem l�zadozik a kizs�km�nyolts�ga ellen.

Nyugaton megt�rik a rendszert alapjaiban megk�rd�jelez� eszm�ket �s gondolatokat is. Ezt az�rt tehetik meg, mert szinte korl�tlan ellen�rz�ssel rendelkeznek az inform�ci�s eszk�z�k felett, ami megakad�lyozza a radik�lis gondolatok terjed�s�t. A szabads�g csak addig elfogadhat� a rendszer sz�m�ra, am�g nem vesz�lyezteti azt l�t�ben.

Ugyanilyen l�tszat a demokr�cia is. A kapitalista rendszerben �gynevezett "szabad v�laszt�sok" vannak. Ezzel a legf�bb hiba az, hogy a megv�lasztott k�pvisel�ket a v�laszt�k nem ellen�rizhetik, semmilyen sz�monk�r�si lehet�s�ggel nem rendelkeznek. Ez ahhoz a vissz�ss�ghoz vezet, hogy valaki megv�lasztatja mag�t egy olyan programmal, amit esze �g�ban sincs megval�s�tani. A v�laszt�k ez ellen semmit sem tehetnek, mivel a k�pvisel�k nem visszah�vhat�k. Holott a "demokr�ci�ban" a n�p akarata kellene �rv�nyes�lj�n.

A fogyaszt�s �s a szocialista rendszerhez k�pest rendk�v�l b� �ruv�laszt�k szint�n rejt mag�ban ellentmond�sokat. A fogyaszt�i t�rsadalmak ugyanis a harmadik vil�g �s a kelet munkaerej�nek �s nyersanyagainak m�dszeres kizs�km�nyol�s�n alapulnak, a 'b�s�get' v�geredm�nyben a F�ld t�bbi orsz�g�nak nyomora teszi lehet�v�.

A kapitalizmus jelszava a 'szabad verseny'. Ez a sz�p elv azonban csal�ka: ahhoz vezet, hogy a termel�s szinte minden ter�n az iramot jobban b�r� mamutc�gek �s t�rsul�sok monop�liumot szereznek, elnyomva �s megsz�ntetve/beolvasztva azokat a kisebb termel�ket, akik nem b�rj�k a versenyt.

Mind a kapitalista, mind a kommunista �llam az embereken '�l�sk�dik', az ad�kat k�nyszerrel hajtatja be. �s m�g az �llam az ad�kb�l, a hatalmon lev� burzso�zia az alacsonyabb n�pt�megekb�l, addig az emberek t�bbs�ge a minim�lb�rb�l �l.

Mint l�tjuk, a nyugati t�rsadalmak vonz�bbak a keletin�l, azonban ne feledj�k, hogy ez is m�lys�gesen egyenl�tlen, hierarchikus �s hatalomelv� kizs�km�nyol� t�rsadalom.