Proudhon (Pierre-Joseph, 1809-1865), francia anarchista gondolkod�, �js�g�r�, az anarchizmus elm�let�nek egyik legnagyobb k�pvisel�je

H�res, sz�ll�ig�v� v�lt mond�sa: la propri�t� c'est le vol, azaz a mag�ntulajdon lop�s. Eredetileg nyelv�sznek k�sz�lt, majd haj�v�llalatot igazgatott, csak k�s�bb lett hivat�sos politikus. N�pbankot k�v�nt l�trehozni, ahol a munk�sok kamat n�lk�li k�lcs�nt kaphattak volna, �m ez a k�s�rlet kudarcot vallott. Proudhon c�lja a kapitalista t�ke elt�rl�se volt. �js�g�r�k�nt lapjait betiltott�k, t�bbsz�r b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. �lete v�g�n Belgiumban �lt. F� m�ve A nyomor�s�g filoz�fi�ja, majd k�s�bb megjelent a Kutat�sok az emberi jogok elv�r�l �s �sszet�tel�r�l c�m� munk�ja.

Bakunyin (Mihail Alekszandrovics, 1814-1876), orosz anarchista forradalm�r

Nemesi csal�db�l sz�rmazott. Berlinben tanult filoz�fi�t, majd tagja lett a Nemzetk�zi Munk�ssz�vets�g orosz szekci�j�nak. Olaszorsz�gban �lt, ahol nekil�tott az anarchista mozgalom ki�p�t�s�nek. Szembeker�lt Marxszal: szerinte a n�met gondolkod� olyan �llami szocializmust k�sz�tett el�, amely �j tekint�lyuralmat teremt majd. V�g�l az I. Internacion�l� kiz�rta Bakunyint �s az els� anarchist�kat a kommunizmus csoportjai k�z�l (ezzel l�pett az anarchizmus �j, k�l�n �tra). A szabads�g�rt foly� harc lelkes h�ve volt. Az �llamis�g �s anarchia c�m� munk�j�ban igyekezett megvil�g�tani az anarchizmus �s a t�bbi 'forradalmi' eszme k�l�nbs�geit. Bakunyin a spontaneit�s h�ve volt: szerinte az ember eredend� j�s�ga �s t�rsas mivolta id�vel spont�n m�don �nk�ntes k�z�ss�gi egyes�l�sekhez vezet. Egy�b fontos m�vei: Gy�n�s, A tudom�nyos anarchizmus (cikk). Bakunyin munk�ss�ga els�sorban az olasz �s spanyol anarchizmusra volt nagy hat�ssal.

Kropotkin (Pjotr Alekszandrovics, 1842-1921), orosz herceg, f�ldrajztud�s, a darwini evol�ci�s elm�let h�ve

A c�rizmus ellen l�zad� �rtelmis�gi, beb�rt�n�zt�k, majd nyugatra sz�k�tt, �s hamarosan az anarchista mozgalom egyik vezet�je lett. N�zetei szerint az �llam a kizs�km�nyol�s �s elnyom�s eszk�ze. A k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�son alapul� t�rsadalmakat evol�ci�s alapon magasabbrend�eknek tartotta. Eszm�nyk�pe egy olyan decentraliz�lt t�rsadalom volt, ahol �n�ll� k�z�ss�gek egyes�tik a v�rosi civiliz�ci� �s a mez�gazdas�g el�nyeit.

Godwin (William, 1756-1836), angol filoz�fus �s �r�, az anarchista t�rsadalomfiloz�fia els� k�pvisel�je

K�lvinista papnak k�sz�lt, majd filoz�fus �s �r� lett. Az anarchizmus jelent�s hat�s� gondolkod�ja volt, az �rtelemre, r�ci�ra helyezte a hangs�lyt. Vizsg�l�d�s a politikai igazs�goss�gr�l �s annak a k�zerk�lcsre �s a boldogs�gra gyakorolt hat�s�r�l c�m� k�nyve 1793-ban jelent meg. Az egy�n szabads�g�val szembeni �llami er�szakot elutas�totta, v�delm�be vette a forradalm�rokat. Az ide�lis t�rsadalom szerinte kis, �nell�t� k�z�ss�gekb�l �ll. Amerik�ba utazott k�t h�res k�lt�, Wordsworth �s Coleridge t�rsas�g�ban, �m nem siker�lt megval�s�tania elk�pzel�seit.

Stirner (Max, eredeti nev�n Johann Caspar Schmidt, 1806-1856) n�met �llamellenes filoz�fus, az anarchizmus elm�let�nek egyik megalkot�ja

Elvetette az �llam l�t�t, mivel szerinte ez jelenti a legnagyobb k�nyszert az emberek sz�m�ra. Az el�tte alkot� anarchista gondolkod�khoz k�pest nagy hangs�lyt fektetett a szellemi �s kultur�lis �rt�kek meg�rz�s�re, �s a teljesebb egy�nis�gkifejez�sre.

Rousseau (Jean-Jacques, 1712-1778), sv�jci francia felvil�gosod�s kori filoz�fus, �r� �s zeneszerz�

Rousseau az anarchista mozgalmak el�tt �lt �s alkotott, �m azt �rdemes megjegyezni, hogy a T�rsadalmi szerz�d�s c�m� m�ve er�s rokons�got mutat a k�s�bbiekben kialakult anarchizmus eszm�j�vel.