Az anarchista politikai szervezet a fderalizmuson alapszik, amelynek alapegysge a csoport (kis, nellt kzssg). A csoport tagjait a kzs politikai elveken kvl fzheti egymshoz a klcsns szimptia is. A csoport teljesen autonm, tevkenysgt a csoportban lk szabjk meg. A csoportok sajt maguk vgeznek mezgazdasgi/ipari termelst. A termels irnytsa (mind a mezgazdasgban, mind az iparban) teljes mrtkben a dolgozk kezben lenne.
A nagyobb hatkonysg rdekben a csoportok a kzs gyek knnyebb intzshez szvetsget alkothatnak (fderalizmus). A szvetsg szervei azonban csak a csoportok ltal meghatrozott jogkrrel brnak, s ezt a jogkrt brmikor mdosthatjk a csoportok. A brokratizlds elkerlst szolglja a feladatok lland jraelosztsa, mind a csoport, mind a szvetsg szintjn.
Az anarchista szervezet legfbb sajtossga, hogy a dntshozsnak a kzgyls kezben kell lennie, ezek a kzgylsek dntenek az ket rint krdsekben. A kzgylseken brki kpviselheti magt, fontos annak elkerlse, hogy a dntshozs kicssszon az emberek kezbl az ket rint krdsekben.
Az anarchizmus vlasztott kpviseli (ellenttben mind a kapitalizmussal, mind a kommunizmussal) brmikor fellvizsglhatk s visszahvhatk, beszmolsi ktelezettsgnek vannak alvetve, s feladataik pontosan meghatrozottak. Ez a rendszer teszi lehetv, hogy a trsadalom irnytsa nem a kis hatalmon lev rteg, s nem is a tbbsg, hanem az egsz trsadalom rdekt szolglja.
Mg kapitalista berendezkeds termelselv, azaz a cl minl tbb termket ellltani, az anarchista szervezds clja az ember nmegvalstsa. Ez azt jelenti, hogy mindenki kpessgei szerint dolgozik, s szksgletei szerint rszesedik a megtermelt javakbl. Azt is jelenti, hogy a munka nem cl, hanem az anyagi s szellemi szksgletek kielgtshez szksges javak elteremtsnek mdja. Br a munka eltnni sosem fog, minden eszkzt fel kell hasznlni annak cskkentsre (egy mszaki jts, amelyet a jelenlegi rendszerben az ellltott termkek mennyisgnek megduplzsra hasznlnak fel, az anarchista trsadalomban a felre cskkenti majd a munkaidt). |