A t�rsadalmi igazs�goss�g megval�s�t�s�nak gondolat�t m�r a XVIII. sz�zadban felvetett�k. Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) francia �r� A t�rsadalmi szerz�d�s c�m� m�v�ben hangs�lyozza azt, hogy "az ember szabadnak sz�letett, de minden�tt l�ncon van". Charles Fourier (1772-1837) angol keresked� a megold�st a j�l szervezett k�z�ss�gekben l�tta. Robert Owen (1771-1858) angol gy�ros elm�let�t a gyakorlatba is �t�ltette. New Lanark-i gy�r�ban jav�tott a munkafelt�teleken (munkaid� cs�kkent�se), �vod�t, iskol�t �p�ttetett a gyerekeknek. Betegs�gi �s �regs�gi biztos�t�st vezetett be. K�s�bb hasonl� elvek alapj�n Amerik�ban pr�b�lt - vagyona nagy r�sz�t fel�ldozva - mez�gazdas�gi �zemet m�k�dtetni, sikertelen�l. A fogyaszt�si sz�vetkezetekben l�tta a j�v�t, amelyek a kereskedelem kiiktat�s�val kedveznek mind a termel�knek, mind a fogyaszt�knak.

A k�vetkez� l�p�s a tudom�nyos szocializmus volt, ami a XIX. sz�zad k�zep�n jelent meg Karl Marx (1818-1883) �s Friedrich Engels (1820-1895) n�met gondolkod�k munk�ss�ga nyom�n. Az elm�let m�r felismeri a hatalmon lev� keskeny vagyonos r�teg (burzso�zia) �s a vel�k szemben�ll� nincstelen t�megek szemben�ll�s�t. Szerint�k v�g�l a prolet�rforradalom megsz�nteti az oszt�lyk�l�nbs�geket �s l�trehozza a kommuniznust. Ezzel elm�lettel azonban t�bb hiba is van. Egyr�szt v�gs� st�dium 'prolet�rdiktat�r�ja' szint�n a kisebbs�g hatalm�t jelenti a t�bbs�g felett, m�sr�szt pedig a kommunista eszm�t mindig is a tekint�lyuralm� diktat�r�k megteremt�s�re haszn�lt�k fel (l�sd Oroszorsz�g).

Az anarchist�k kezdetben a szocialista- �s munk�smozgalom r�szesei voltak, �m a vissz�ss�gokat felismerve szembehelyezkedtek a kommunist�kkal �s b�r�lt�k �ket. V�g�l a Nemzetk�zi Munk�sszervezet (I. Internacion�l�) az 1872-es h�gai kongresszuson kiz�rta az anarchist�kat, ezut�n l�pett az anarchizmus k�l�n �tra.

Proudhon, Bakunyin �s Kropotkin munk�ss�g�t alapul v�ve Spanyolorsz�gban �s Olaszorsz�gban l�trej�ttek az anarchista sz�vetkezetek. Az anarchizmus az izraeli kibbucmozgalomra is nagy hat�ssal volt.